Az évszázad rejtélyére derülhetett fény: megvan a Húsvét-sziget kőfejeinek a titka!

A Húsvét-sziget jellegzetes szobrai régóta magyarázat nélkül voltak. A régészek egy csoportja azonban választ találhatott a pontos céljukra, a létezésük okára.

A legtöbben pedig megdöbbentek a magyarázaton, mely sokak szerint tényleg az eddigi legvalószínűbb elmélet.

A Húsvét-szigeten közel 1000 darab ilyen kőfej található.

A kőfejek egyébként testtel is rendelkeznek, melyek mélyen a felszín alá vannak temetve, ezt csak később fedezték fel a régészek.

A kőfejeknek a funkciója azonban máig ismeretlen volt, és mindenki cska találgatott.

A moaik több mint 90 százaléa a Rano Raraku nevű kőfejtőből származik. Az új elemzés alapján a területet nemcsak a kövek beszerzésére használták, a Rano Raraku a mezőgazdasági munkának is otthont adott. A szakértők a környékről begyűjtött talajmintákat elemezve megállapították, hogy a területen több növényt, például banánt is termesztettek.

A kőfejtőnél létrehozott szobrok egy részét utóbb elszállították, közel 400 moai azonban a Rano Rarakunál maradt. Ezek közül többet a földbe süllyesztettek, ami arra utal, hogy később sem tervezték elvinni őket.

A sziget többi területén az erózió miatt a talaj terméketlenné vált, a kőfejtő környéke azonban továbbra is jó minőségű maradt.

A kutatók azt feltételezik, hogy a helyiek azért hozták létre a maoikat a Rano Raraku kőzeteiből, hogy más területeket is termékennyé tegyenek.

Sok szakértő már korábban is felvetette, hogy a szobroknak termékenységi funkciójuk volt, de ez az első valóban meggyőző bizonyíték az elmélet mellett.

A fejeket tehát szándékosan hagyták a termékeny terüleen, és nem is tervezték azok “elszállítását”, vagy mozgatását.

Facebook Hozzászólások
cms

KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.